7 hónapja szültem, tegnap kiderült ismét terhes vagyok fogamzásgátlás mellett. Képtelen vagyok folytatni ezt a terhességet.
Sziasztok!
Ki kell írnom magamból, picit reménykedem abban, hogy itt talán virtuális támaszra találok. Tegnap este csináltam 2 tesztet otthon mind a kettő pozitív, a férjemen kívül senki sem tudja. Miután közöltem vele, hogy terhes vagyok a következő mondat ami elhagyta a számat hisztérikusan az volt, hogy meg akarok halni.
A kisfiunk egy kiegyensúlyozott, boldog, könnyű baba. Mielőtt terhes lettem rendbe hoztam a diétámat, rengeteget fogytam, így az önképem is egész tűrhető állapotban volt magamhoz képest. Rengeteget olvastam, kutattam, hogy legyen neki a lehető legjobb odabent és idekint. És úgy érzem, meg lett a gyümölcse. A legjobbat hoztam ki belőle amire én magam képes voltam. És ugyanez volt a tervem a következő gyerekhez is mivel mindig is kettőt akartunk.
De nem 7 hónappal az első születése után. Minimum 2-3 évet várni akartunk, rendbe jönni ismét mert postpartum alatt azért elég rendesen szét csúsztam. Szorongás, minimális depresszió... és végtelennek tűnő düh van bennem hónapok óta. A férjem rengeteget segít, és szépen lassan de már éreztem hogy kezdek valamelyest vissza térni régi önmagam irányába.
Sem testileg, sem lelkileg nem vagyok kész egy újabb terhességre. Úgy érzem ha ezt a babát bevállalom, azzal tönkre teszem magamat is, a jelenlegi és a leendő gyermekem életét is. Önző dolog lenne megtartani csupán azért mert az "könnyebb" a lelkiismeretemnek.
Tegnap este a sokk után közvetlenül még úgy voltam vele képtelen lennék megszakítani a terhességet. Mióta pozitív lett a teszt nem alszok, folyamatosan remegek, a szívem ki akar esni a helyéről. Ez nem az az érzés mint az elsőnél, féltem persze, voltak kételyeim de amint megtudtam, hogy jön, csak azzal foglalkoztam hogy legyen neki a lehető legjobb. Ezúttal csak arra tudok gondolni, hogy tudnék megszabadulni tőle. Tudom szörnyű ezt így leírni.
Azon kívül, hogy 'kettőt akartunk amúgy is' nincs pozitívum. Szétszed a gondolat, hogy jövőre szülnöm kéne. Könnyű szülésem volt és még így is rettegek egy következőtől. Hétfőn első dolgom lesz be könyörögni magam a dokimhoz, mert csak arra tudok gondolni, hogy minél hamarabb vége legyen ennek a terhességnek. Úgy érzem egy szörnyeteg vagyok.
Legnagyobb félelmem volt idő előtt teherbe esni, erre sikerült, rohadt rézgyöngy mellett ami évekkel ezelőtt tökéletesen működött erre most itt vagyok terhesen egy IUDval. Tudom, a kisfiam szemébe nézek és pontosan tudom mi az aminek én most véget akarok vetni. Aki meg akar győzni arról hogy ez jó nekem és tartsam meg, kérlek kíméljen meg a véleményétől. Iszonyatosan nehéz, de most a meglévő gyermekem érdekeit kell néznem, és a saját egészségemet, mind testi mind mentális szempontból.
Köszönöm, hogy elolvastad.